Ferenc Dávid

Da Wikipedia, l'enciclopedia libera.
Ferenc Dávid

Ferenc Dávid (Cluj-Napoca, 1510 circa – Deva, 15 novembre 1579) è stato il fondatore della Chiesa Unitariana della Transilvania[1][2].

Processo e morte[modifica | modifica wikitesto]

Magnifying glass icon mgx2.svg Lo stesso argomento in dettaglio: Giorgio Biandrata.

Dávid, dal 1576 sovrintendente della Chiesa Unitariana, apparteneva alla corrente dei non-adorantisti, contrariamente al Giorgio Biandrata che denunciò il Dávid per violazione della legge sull'innovazione davanti al reggente Kristóf Báthory.

Le rovine della fortezza di Déva

Il 2 giugno 1579, alla dieta di Gyulafehérvár, Dávid si difese sostenendo di non essere un innovatore, poiché egli aveva sempre insegnato che Cristo era un uomo e che le Scritture impongono soltanto il culto di Dio. Ma la dieta gli diede torto e Dávid fu condannato al carcere a vita nella fortezza di Déva, dove morì il 15 novembre.

Opere[modifica | modifica wikitesto]

  • Elegia, Scripta ad Eximium D. Franciscum, I. V. Doctorem, ac Vicarium Ecclesiae Albensis in Transsylvania… Maecenatem suum semper colendum, 1550
  • Dialysis Scripti Stancari Contra Primum Articulum Synodi Szekiensis, qui de doctrina controvertitur, conscripta. Cluj-Napoca, 1555.
  • Responsum ministrorum Ecclesiae Colosvariensis ad scripta varia Martini a Calmancha in Causa Coena Domini edita Colosvarini. Anno 1556. die 25. Julii.[3]
  • Consensus Doctrinae De Sacramentis Christi Claudiopoli, 1557.
  • Acta Synodi Pastorum Ecclesiae Nationis Hungaricae in Transylvania… Anno 1558. in oppido Thorda celebratae. U. ott, 1558.
  • Az Vrnac Vaczoraiarol Valo közenséges keresztyéni vallas. Colosvarot, 1559.
  • Defensio Orthodoxae Sententiae de Coena Domini (Kolozsvár), 1559.
  • Scriptum Francisci Davidis anno Domini 1566.[4]
  • Ejudem Francisci Davidis Responsio ad Argumenta, quibus Hypostasin Spiritus Sancti Petrus Caroli stabilivit, (Lampe, Hist. Eccl. Hungar. 154–158. l).
  • Propositiones in Disputatione Albensi coram Regia Maiestate a D. Georgio Blandrata et Francisco Davidis propositae Limitationi Ministrorum, qui ex Ecclesiis Hungaricis Disputationi interfuerunt, Kolozsvár, 1566.
  • Catechismus Ecclesiarum Dei in natione Hungarica per Transilvaniam, Claudiopoli, 1566.
  • Disputatio prima Albana seu Albensis, habita 1566 24. Febr. U. ott, 1566.
  • De Falsa et Vera Vnius Dei Patris, Filii, et Spiritvs Sancti Cognitione Libri Dvo. Albae Juliae, 1567.
  • Rövid Magyarazat mikeppen az Antichristvs, az igaz Istenről valo tudomant meg homalositotta… Albae Juliae, 1567.
  • Rövid Utmutatás az Istennec igeienec igaz ertelmere, mostani szent Haromsagrol tamadot vetélkedesnec meg feytesere es itelesere hasznos es szükseges, Albae Juliae, 1567.
  • Refvtatio Scripti Petri Melii, quo nomine Synodi Debrecinae docet Johoualitatem, et trinitarium Deum Patriarchis, Prophetis, et Apostolis incognitum, Albae Juliae, 1567.
  • Demonstratio Falsitatis Doctrinae Petri Melii, et reliquorum Sophistarum per Antitheses una cum refutatione Antitheseon veri et Turcici Christi, nunc primum Debrecini impressarum… Albae Juliae, 1568.
  • Refutatio Propositionum Petri Melii non inquirendae Veritatis ergo sed ad contendendum propositarum, ad indictam Synodum Varadinam 22. Augusti Anno 1568
  • Theses Thordae Disputandae ad XIII Diem Nouembris, et in Synodo Varadina die 22. Augusti publicatae, U. ott. (Névtelenűl).
  • Literae convocatoriae ad Seniores Ecclesiarum Svperioris et Inferioris Pannoniae ad indictam Synodum Thordanam ad tertium Marty diem, additis Thesibus ibidem disputandis, U. ott, 1568.
  • Aequipollentes ex Scriptura Phrases de Christo Filio Dei ex Maria Nato Figuratae…, U. ott, 1568.
  • Antithesis Pseudochristi cum vero illo ex Maria Nato, U. ott, 1568.
  • Az Szent Irasnac Fvndamentamabol vött Magyarazat az Jesus Cristusrol es az ő igaz istensegeről, U. ott, 1568.
  • De Mediatoris Jesv Christi hominis Divinitate, Aequalitateque libellus, U. ott, 1568.
  • Brevis Enarratio Dispvtationis Albanae de Deo Trino, et Christo Dvplici coram Serenissimo Principe, et tota Ecclesia decem diebus habita, U. ott, 1568.
  • De Regno Christi Liber primus. De Regno Antichristi Liber secundus. Accessit Tractatus de Paedobaptismo, et Circumcisione, U. ott, 1569.
  • Propositiones Francisci Davidis ex Ungarico Sermone in Latinum conversae et in eadem Synodo Varadiensi (Ao 1569.) exhibitae. [5]
  • Az Váradi Disputacionac avagy vetelkedesnec, az egy Attya Istenről es annac Fiaról, az Jesus Cristusról és a szent Lélekről igazán valo elő számlalássa, Kolozsvár, 1569.
  • Első Resze az szent irasnac külön külön reszeiből vöt predicaciocnac az atya istenről, ennek kedig az ő fiaról az Ihesvs Christvsrol, es az mi öröcseguncnec peczetiről az szent lelekről, Gyula-Fehérvár, 1569.
  • Refutatio Scripti Georgii Maioris, in quo Devm trinvm in personis, et vnvm in Essentia: Vnicvm deinde eius Filium in persona, et duplicem in naturis, ex lacunis Antichristi probate conatus est, (Kolozsvár), 1569.
  • Könyvetske Az igaz Kerestyéni Keresztségről, es a Pápa Antichristusnac Maymozássaról… Kolozsvár, 1570.
  • Responsio Pastorum ac Ministrorum Ecclesiarum in Transsylvania, quae vnvm Deum Patrem Christi Jesum Christum filium Dei crucifixum vnvmqu. amborum spiritum confitentur, U. ott, 1570.
  • Az Egy ő magatol való Felséges Istenről, es az ő igaz Fiarol, a Nazareti Jesusrol, az igaz Messiasrol, A szent irásból vöt vallástéttel, U. ott, 1571.
  • Az egy Attya Istennec, es az ő aldot szent fianac, az Jesus Christusnac Istenségekről igaz vallastéttel…, U. ott, 1571.
  • Literae Convocatoriae, una cum Propositionibus in Synodo Vasarhellyina disputandis ad diem XX. Mensis Septembris, hujus Anni 1571, U. ott.
  • Libellus Parvus, XXX Thesibus Blandratae oppositus, in quo disseritur Jesum Christum vocari nunc non posse Deum, cum non sit verus Deus…, U. ott, 1578.
  • Confessio Francisci Davidis de Jesu Christo quam ex carcere exhibuit. Regnicolis, paulo ante mortem Thordae, in Transylvania, in conuentu regni 17. April. Anno 1570.
  • Isteni dicsiretek, imádságos és vigasztaló énekek, 1575.[6]

Note[modifica | modifica wikitesto]

  1. ^ Delio Cantimori, Adriano Prosperi Eretici italiani del Cinquecento e altri scritti 1939, 1992 "... fondatore con Francesco David della chiesa unitaria di Transilvania, cita il Valdés, con Lutero agli inizi, con Erasmo e con altri fra i precursori della verità, cioè delle proprie dottrine.
  2. ^ Mihály Balázs Early Transylvanian antitrinitarianism (1566-1571): from Servet to Palaeologus 1996
  3. ^ Archiv des Vereins für siebenb. Landesk. N. F. II. 1857. 249. Schwarz K.; Jakab Elek
  4. ^ Lampe, Hist. Eccl. Hungar. 152–154. l.
  5. ^ Lampe, Histor. Eccl. Reform. in Hung. et Transylv. 228–230 l.
  6. ^ Ism. Keresztény Magvető VI. 94–107. I. V. Nagy János.

Altri progetti[modifica | modifica wikitesto]

Collegamenti esterni[modifica | modifica wikitesto]

Controllo di autorità VIAF: (EN76392106 · ISNI: (EN0000 0001 0858 714X · LCCN: (ENn81106920 · GND: (DE102446040 · BNF: (FRcb12351816t (data)