File proveniente da Wikimedia Commons. Clicca per visitare la pagina originale

File:Gül Baba - Rózsadomb (1).JPG

Da Wikipedia, l'enciclopedia libera.
Vai alla navigazione Vai alla ricerca

File originale(4 320 × 3 240 pixel, dimensione del file: 5,42 MB, tipo MIME: image/jpeg)

Logo di Commons
Logo di Commons
Questo file e la sua pagina di descrizione (discussione · modifica) si trovano su Wikimedia Commons (?)

Dettagli

Descrizione
English: Live on the 21st of May, 2013. Budapest, Rózsadomb. The türbe of Gül Baba. A poet, Bektasi dervish, who lived in the late 15th century an d early 16th century. He came to be known as „Gül Baba” (Father Rose) since he was in the habit of carrying a rose in his conical hat. On the invitation of Süleyman the Magnificent he was ordered in 1531 to Buda, where he founded a dervish lodge. On the 2nd of September, 1541 Süleyman the Magnificent was also present at his funeral prayer administered by Seyhülislam Ebussuud Efendi. The corpse was buried at the place, where his tomb still stands today. Octagonal in shape, the tomb was built on order of Mehmet Pasa between 1543 and 1548. Gül Baba türbéje A felvétel 2013. május 21 –én kedden készült Budapesten, Gül Baba türbéjénél (síremlék, Budapest II. ker. Mecset u. 14 szám). Gül Baba földi síremléke. Közép –Európa egyetlen eredeti török épülete, mely a mai napig őrzi eredeti rendeltetését. Gül Baba a 15. század véget és a 16. Század közepe között élt. A Bektasi szekta dervise, költő és tudós volt. Eredeti családneve Cafer volt, a süvegén viselt rózsa után nevezték el Gül Babának, Rózsák Atyjának, vagy Gül Dedének (Rózsák Nagyapja). Törökország Isparta tartománya Uluborlu megyéjében levő Ilegüp faluból származott. 1531 –ben Nagy Szulejmán parancsára Budára küldték. A városban hamar népszerű lett nyelvtudása, szelídsége miatt. Ő alapította Budán a Bektasi szekta első gyülekezetét. 1541. szeptember 1 –én a Buda környéki harcokban életét vesztette. 1541. Szeptember 2 –án a legfőbb török vallási méltóság által vezetett temetési szertartáson Nagy Szulejmán is részt vett Budán. A türbe helyén temették el. A dombon, melyen a türbét emelték, Rózsadombnak nevezték el, ide települt Gül Baba Bektasi gyülekezete is. A gyülekezetet 1686 –ban feloszlatták. A török időkben Buda legtekintélyesebb szentje volt Gül Baba, akiről jeles költők zengtek dicshimnuszokat, s akinek csodás tetteiről legendák születtek a nép ajkán. Hírnevét mutatja, hogy a muszlimok még Buda elvesztése után is megőrizték emlékezetükben, időről-időre zarándokok látogatják meg azóta is sírját. Nem merült feledésbe a magyarok között sem. Sírkápolnája nem egy művészt késztetett alkotásra, a magyarországi muszlim közösségek pedig természetszerűleg sajátjuknak érezték. A hajdan messzeföldön híres szent jelképpé vált, egy letűnt birodalom, egy kevéssé ismert kultúra jelképévé. Gül Baba budai türbéje a harmadik budai pasa, Jahjapasazáde Mehmed, 1543 és 1548 között tartó beglerbégsége alatt épült helyi építőanyagokból és helyi építőmunkások munkájával. Az 1878. évi mérnöki felmérés szerint a türbe falai kemény budai mészkőből készültek, amelynek egyes darabjai két méter hosszúak és 0,45 méter magas rétegekben vannak egymásra helyezve az ismert török építkezési módon mésszel alig 5 mm-es hézagokban összeforrasztva. A falak vastagsága középmagasságban 0,75 méter. Mind a mérnöki felmérések, mind pedig a korabeli leírások és ábrázolások arra vallanak, hogy a falak kívül soha nem voltak vakolva. A türbét és a mellette épített derviskolostort többször említik a 16. századi török hivatalos elszámolások és nyugati kútfők. Első említése Wernher 1551. évi munkájából ismert, de török okleveles kútfőkben csak később találkozunk vele. A türbe már a török uralom alatt nagy becsben tartott zarándokhellyé vált, amelyet messze földről érkező muszlim zarándokok, "tengerek és szárazföldek vándorai" rendszeresen látogattak. Evlia Cselebi is felkereste a szent sírját, s tőle tudjuk, hogy a türbe kupolája ólommal volt borítva. Belső berendezéséről annyit jegyzett meg, hogy koporsóját (szanduka) zöld posztó fedte, s hogy boldog fejénél a bektasi dervisek ragyogó fövege, a dervissüveg volt. A dervissüveg a bektasik és általában a szúfik egyik legfontosabb jelképe. Egymagába sűríti a szúfi világlátás lényegét. A dervissüveg tetején lévő gül, egy gömb alakúra formázott szövetdarab, az egyetlen igazságot, Istent jelképezi, de tekintik a megvilágosodottak pecsétjének is. Fennmaradt Gül Baba versgyűjteménye. Alakja megihlette a mesemondó Andersent, Huszka Jenő operettet komponált alakjáról.

Énekek Gül Baba tiszteletére Náili Itt temették el örökre a szentséges Gül-Babát Tiszta szívű fülemülék látogatják a sírját Őérette lesz szerelmes fülemülévé a szív Rózsa képpen ékesíti dervisek koronáját Irigykedik rá a rózsa: nem fog rajta az idő Csalogánya megtalálja a helyes út illatát Egyszerű zarándok soha, csak szerelmes csalogány Szagolhatja éjjel-nappal kegye rózsabimbaját Mint a rózsa virágok közt, sah ő a szenek között Csalogánya megízleli két világ boldogságát Tollam csalogánya mindig kegyéért imádkozik Ászáf-arca tárja fel a vágyakozás rózsáját Fülemülék szolgahada mutatja a hatalmát Isten tegye virágzóvá lelkének rózsaágyát225 (Sudár Balázs fordítása)

Hiszálí (meghalt 1651/52-ben Pesten)

Vezetők az igaz úton a társaid, Gül Baba! Testet öltött Isten-titkok barátaid, Gül Baba! Hajnaltájt szomorú szívem, mint a bimbó, kitárult Lélek-nyitó kertje nem más: kolostorod, Gül Baba! Aki belép, elfelejti búját, baját, bánatát Igazhívők birodalma imatermed, Gül Baba! Rendházadban leborulnak mind a rúmi dervisek Kábájukhoz sereglenek tanítványid, Gül Baba! Ej, Hiszálí! Jóllakat majd a szerelem asztala Tiszta szívvel közeledjél, vendéglátód Gül Baba!226

(Sudár Balázs fordítása)

Források:http://terebess.hu/keletkultinfo/gul2.html http://terebess.hu/keletkultinfo/muemlek.html http://kirandulastervezo.hu/celpont/budapest/gul-baba-turbeje http://muzeumtura.hu/2011/06/01/gul-baba-turbeje/ http://www.napvilag.net/mindenmas/20080303/igazi_torok_hangulat_gul_baba_turbeje_zarandokhely_es_kiallitas

Cimkék: Gül Baba -- Bektasi gyülekezet – Türbe – 1548 -- Evlia Cselebi – Andersen – Huszka Jenő -- Jahjapasazáde Mehmed – Nagy Szulejmán – Rózsadomb -- Seyhülislam Ebussuud Efendi --
Data
Fonte Opera propria
Autore Derzsi Elekes Andor

Licenza

Io, detentore del copyright su quest'opera, dichiaro di pubblicarla con la seguente licenza:
w:it:Creative Commons
attribuzione condividi allo stesso modo
Questo file è disponibile in base alla licenza Creative Commons Attribuzione-Condividi allo stesso modo 3.0 Unported
Tu sei libero:
  • di condividere – di copiare, distribuire e trasmettere quest'opera
  • di modificare – di adattare l'opera
Alle seguenti condizioni:
  • attribuzione – Devi fornire i crediti appropriati, un collegamento alla licenza e indicare se sono state apportate modifiche. Puoi farlo in qualsiasi modo ragionevole, ma non in alcun modo che suggerisca che il licenziante approvi te o il tuo uso.
  • condividi allo stesso modo – Se remixi, trasformi o sviluppi il materiale, devi distribuire i tuoi contributi in base alla stessa licenza o compatibile all'originale.

Didascalie

Aggiungi una brevissima spiegazione di ciò che questo file rappresenta

Elementi ritratti in questo file

raffigura

Cronologia del file

Fare clic su un gruppo data/ora per vedere il file come si presentava nel momento indicato.

Data/OraMiniaturaDimensioniUtenteCommento
attuale19:15, 21 mag 2013Miniatura della versione delle 19:15, 21 mag 20134 320 × 3 240 (5,42 MB)Derzsi Elekes AndorUser created page with UploadWizard

La seguente pagina usa questo file:

Utilizzo globale del file

Anche i seguenti wiki usano questo file:

Metadati